ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A szerződés létrejötte, hatálya, tárgya

1. A szerződés bármely személy (továbbiakban Vevő) és Leitner-Kecskés Emese e.v. – kereskedelmi megjelölésében heels.hu (továbbiakban Eladó) között a megrendelés leadásával jön létre. A megrendelés leadásával létrejött szerződés a feleket kölcsönösen jogosítja és kötelezi. Az Eladó köteles a megrendelt cipőket, a megrendelőn közölt szállítási határidőn belül a Vevőnek átadni, a Vevő pedig köteles a megrendelt árut átvenni, és annak ellenértékét megfizetni. Eladó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a létrejött szerződés feltételeit, különösen az árat, és a szállításfeltételeit nem változtatja. A Vevő kijelenti, hogy a megrendeléskor megadott adatai, a valóságnak megfelelnek, és egyben tudomásul veszi, hogy valótlan adatok megadása miatt felmerülő károkért, felelősséggel tartozik.

2. Jelen szerződés az általános szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező megrendelésen megjelölt cipőkre vonatkozik. Amennyiben a jelen szerződés és a cipőkről kapott bármely leírás, ismertetőtájékoztatás között eltérés van, úgy a jelen szerződésben foglaltak az irányadóak. Bizonyos cipőknél előfordulhat, hogy a gyártó a sorozatgyártásban valamilyen formai vagy konstrukcióbeli változást vezet be. Az ilyen cipő szállítása nem jelent szerződésszegést, amennyiben ezek nem jelentenek lényeges eltéréseket.

A megrendelés szabályai

3. A Vevő választása szerint a cipőt a honlapon szereplő kép(ek) és leírás alapján rendelheti meg. 2022.09.01-től csak magánszemélyeknek áll módunkban értékesíteni!

A teljesítés módja és alakisága

4. Az Eladó akkor teljesítette a szerződést, amikor a cipőt a szerződésnek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően az átadásra előkészítette és erről a Vevőt igazolható módon, értesítette. Az áru megérkezéséről történt értesítés szóban és/vagy írásban, azaz telefonon és/vagy ajánlott levél formájában történhet. Amennyiben a Vevő a cipőt átvette, úgy a szerződés mindenképpen teljesítettnek tekinthető az Eladó részéről. Amennyiben a Vevő a cipő átvétele előtt az értesítési címét bármely okból megváltoztatja, úgy köteles a címváltozásról az Eladót tájékoztatni. Amennyiben a Vevő ezt elmulasztja, viseli annak kockázatát, hogy az Eladó értesítését nem, vagy késedelemben kapja meg. Az Eladó jognyilatkozatai a Vevővel szemben megtörténtnek számítanak, ha azokat az Eladó a Vevőutoljára megadott címére megküldte.

Átadás-átvétel

5.1 Az átadás-átvétel a Vevő értesítését követő 5 munkanapon belül történik házhoz szállítással. 

5.2 Az átadás-átvétel feltétele, hogy a Vevő a vételárhátralékot megfizette.

5.3 A Vevő köteles a cipő felismerhető hibáit azonnal, de legkésőbb a hiba felfedezésétől számított két napon belül írásban – jegyzőkönyv felvételével – kifogásolni, ellenkező esetben az átvétel igazolásával a Vevő az Eladó szerződésszerű teljesítését igazolja.

Kárveszély

6. A cipő átadásával, vagy az 5. pontban meghatározott átvételi határidő eredménytelen elteltével egyidejűleg a kárveszély a Vevőre száll át.

Fizetési feltételek

7. A Vevő a szerződést csak akkor teljesítette, ha a vételár teljes egészében befolyt az Eladóhoz. Vevőnek nincs joga vételártartozását ellenkövetelések beszámításával kiegyenlíteni, kivéve azokat, melyeket Eladó elismert vagy bíróság jogerősen megállapított. Bankkártyával történő fizetés esetén a Vevő– az Eladó kérésére – köteles személyazonosságát megfelelő módon igazolni. Amennyiben a Vevő az Eladó ezen kérésének nem tesz eleget, úgy az Eladó nem köteles teljesítést elfogadni és jogosult a szerződéstől elállni, továbbá kárának megtérítését követelni.

Elállás

8. Vevőnek jogában áll, hogy személyesen, a megrendelés leadását követő 24 órán belül a megrendelésétől elálljon, vagy módosítsa azt. Amennyiben az egyik fél a szerződést nem vagy felróhatóan késedelmesen teljesíti, és a szerződésszerű állapotot a másik fél felszólítására 3 napos határidőn belül nem állítja helyre, a másik fél a szerződéstől elállhat. Az elállás a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozattal történik. Vevőrészéről elállásnak nincs helye, ha az Eladó nem vagy késedelmes teljesítését „vismaior” (elemi csapás, háború, természeti akadály, sztrájk stb.) hiúsítja meg, vagy ha a késedelmet külföldi vagy belföldi hatósági intézkedés, vámeljárás, határvárakozási idő vagy fuvarozási akadály okozza.

Elállás internetes vásárlás esetén

9. A megrendelt termékek kézhez vételétől számított tizennégy napon belül vásárlóinknak joguk van indoklás nélkül elállni vásárlási szándékuktól. Ebben az esetben Leitner-Kecskés Emese e.v. köteles a termékért kifizetett vételárat visszatéríteni a vásárlónak legkésőbb az elállást, illetve a termék visszaszolgáltatását követő harminc napon belül. A visszatérítés a szállítási költségre nem vonatkozik. Megrendelt egyedi méretű és színű termékre az elállás lehetősége nem vonatkozik, ha a termék ép és sértetlen. Leitner-Kecskés Emese e.v. kizárólag sérülésmentes, hiánytalan csomagolású termék visszaszolgáltatása esetén köteles a teljes vételárat a vásárló részére megtéríteni. A termék sérüléséből adódó költségek a vevőt terhelik.

A szállítási határidő átlagosan 2 nap – 5nap. Az ettől eltérő szállítási határidőket külön jelezzük a megrendelés érvényesítése előtt, írásban. 

VÁLTOZÁS

http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/szavatossag/VALTOZASOK_JOTALLAS_140521.html

1.     Jogszabályi háttér, új szabályozás alkalmazásának időbeli kérdése

A jogszabályi háttérben 2013-hoz képest lényeges változás, hogy 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új PTK.), és ehhez kapcsolódóan több ponton is módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely – a Mellékletre vonatkozó változások kivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépett hatályba. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet helyébe 2014. év május 14. napjával a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) lépett. 

A változásokkal kapcsolatban azonban szükséges kiemelni, hogy az

·         új PTK. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én, 

·         a Korm. rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a 2014. április 9-én, 

·         az NGM rendelet előírásait 2014. év május 14-én, 

illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Mivel a jótállás és a szavatosság a szerződéskötést követően még több évre kihathatnak, ezért ezen a területen a következő pár évben párhuzamosan kell majd a régi és az új szabályokat alkalmazni, attól függően, hogy mikor kötötték a felek a szerződést.

A Korm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

2.     Változás az alapfogalmakban

Fogyasztó és vállalkozás

Az új PTK. a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerül a vállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül.

3.     Változások a (kellék)szavatosság körében

3.1  Szavatossági igények

Az új PTK. által bevezetett szabály alapján a második lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor is van joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általi kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítani kell.

Hangsúlyosabban jeleníti meg az új PTK. a fogyasztó azon jogát, hogy a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, azáltal, hogy nem különállóan, hanem a második lépcsőben található másik két igény (árleszállítás és elállás) között szerepelteti. Mindez azonban érdemi változást nem jelent, a gyakorlatban a régi Ptk. alapján is ugyanolyan „másodlagos” igényként lehetett érvényesíteni ezt a jogot.

Mivel az új PTK. semmilyen, a kellékszavatosságra vonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára való eltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

3.2  Szavatossággal kapcsolatos határidők

Az új PTK. a kellékszavatosság igényérvényesítési határidejének egész szabályozási rendjét átalakította. A határidők kapcsán az új PTK. legfontosabb rendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, így a kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólag elévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetve megszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (a régi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott) azon korlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítést követő 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nem érvényesíthető szavatossági jog.

A fogyasztó – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. 

Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan (pl.: lakás, földterület) a szavatossági igény bármely szerződés esetén bármely jogalanyok között(azaz a szerződés jogalanya lehet fogyasztó, nem fogyasztó, vállalkozás) öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthető.

Az új PTK. szabályozására figyelemmel nem csak az egész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból a kellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részére is.

Fontos, hogy az új PTK. kifejezetten kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves és három hónapos „végső határidő” alatt, azaz abban az esetben nem nyugodhat az elévülés, ha a korábbi nyugvás miatt az elévülési időből már kevesebb, mint egy év, illetve három hónap van hátra („nyugvás nyugvása kizárt”).

3.3  Bizonyítási teher és költségviselés

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos új szabálya azonban, hogy az megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről,ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni.

Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.

3.4 Egyéb változások

A szavatossági felelősség alóli mentesülés körében az új PTK. az általános szabályoknál nem tartalmazza külön a jogosult által adott anyag hibája miatti mentesülés esetét. Ennek az az oka, hogy ez a szabály átkerült a valamilyen eredmény létrehozására irányuló (jellemzően vállalkozási) szerződésekre vonatkozó rendelkezések közé, ahová ez jobban illik; hiszen ezeknél a jogviszonyoknál jellemző, hogy a vállalkozó nem csak „hozott anyagból” dolgozik.

Bár az új PTK. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését (azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el) mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének. Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új PTK.), ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.

4.     Változások a jótállásban

4.1 Általában a jótállás változásai

Az új PTK. konkrétan meghatározza, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. A jótállás elsősorban a forgalmazott termékhez kötődik, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelő jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (a jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.

Az új PTK. sem állapít meg jótállási időt, azonban meghatározza a jótállási idő természetét, amikor kimondja, hogy „A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.” Ezért a jótállási idő nem nyugszik akkor sem, ha a hiba a jótállási idő alatt nem vált felismerhetővé, és nem kerülhet sor a jótállási határidő félbeszakítására sem. A jogvesztő határidő kezdete a fogyasztó által a jótállási kötelezettség teljesítésére a felhívásban szabott megfelelő határidő letelte, akkor is, ha ez utóbbi már a jótállási idő utáni időpontra esik.

4.2 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás változásai 

A módosítás folytán a Korm. rendelet kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén a javítószolgálatot (is) terheli az a kötelezettség, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a javítószolgálatnak is  gondoskodnia kell.

A 2014. április 9-én, illetve azt követően kötött szerződések vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság már a 3 munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését is vizsgálhatja a Korm. rendelet 7/B.§-a alapján.

Az új hatáskör okán felhívjuk a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) két ítéletére. Bár a hivatkozott ítéletek a régi Ptk., és a módosítás előtti Korm. rendelkezésire hivatkoznak, azonban a korábbi és az új szabályozás e tekintetben nem tér el egymástól, így az új szabályozással érintett vizsgálatok esetében is relevánsak.

A Legf. Bír. Kfv. III. 37.027/2007. számú ítéletében kimondta, hogy a Korm. rendelet 7. §-ának rendelkezése alapján érvényesített három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut – amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről.

„Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, a GKM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése irányadó a Korm. rendelet szerinti kicserélés tizenöt napos határidejére is.” (EBH2007. 1744)

A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontját későbbi Legf. Bír. Kfv. IV. 37.206/2007. számú ítéletében is fenntartotta, mikor kimondta, hogy a Korm. rendelet 7. §-a tehát kizárólag a Ptk. 306. §-ára hivatkozik, ezen rendelkezés pedig nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja, illetve ezen § prioritást, és kvázi megkülönböztetett elbánást biztosít az egyes, a Kormányrendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatti, 3 munkanapon belüli csereigényt érvényesítők részére. (BH2008. 257)

A kötelező jótállás alá eső termékeket felsoroló Melléklet tartalma 2014. szeptember 15-étől kiegészül, illetve pontosításra kerül. Ennek alapján (a jelenlegitől eltérően) a Korm. rendelet hatálya alá fog tartozni például a kávéfőző és a vasaló is.

Az új Melléklet felsorolásának kimerítő jellege ugyan főszabályként megmarad, azonban a módosult Melléklet a pontok többségében általános termékkategóriákat nevez meg (pl.: motoros kézi szerszámok), és azon belül – az „így különösen” fordulattal bevezetve – hoz példákat arra, hogy az adott termékkategóriába pontosan milyen termékek tartozhatnak (az előbbi példában: láncfűrész, fúrógép, stb.). Mivel ezen felsorolás a termékkategórián belül már nem kizárólagos, előfordulhat, hogy olyan termék is jótállásköteles, amelyet a Melléket felsorolása nem tartalmaz név szerint, de a felsorolt termékkategóriák egyikébe beletartozik.

Ezzel a jogtechnikai megoldással a jogalkotó úgy tette rugalmasabbá a felsorolás taxatív jellegét, hogy közben azt is egyértelművé tette, hogy a Korm. rendelet alkalmazási körét a módosítás hatálybalépést követően – a technikai fejlődés eredményeként – ismertté vált, az adott termékkategóriába illő termékekre is lehet alkalmazni.

2014. szeptember 15-étől a Melléklet módosításának hatálybalépésétől minden az ott felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagában vásárolt alkotórészre és tartozékra kiterjed a kötelező jótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot.

5.   Újdonság: Termékszavatosság 

6.     A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvre vonatkozó változások

2014. év május 14-én, illetve azt követően megkötött szerződések esetén – figyelemmel az NGM rendelet 4. § (6) bekezdésére – a vállalkozás köteles a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvet annak felvételétől számított három évig megőrizni és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.

Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étől megkötött szerződések esetén a szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja a szerződéskötés tényét, úgy a szerződést csak akkor köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy a számlával, vagy a nyugtával rendelkezik.

Ha a vállalkozás azért nem intézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratok egyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGM rendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét az Fgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének Fgytv. szerinti módjára. 

Az NGM rendelet szerint a jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)             a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez

b)             a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,

c)             a szerződés vállalkozás általi teljesítés időpontját,

d)             a hiba bejelentésének időpontját,

e)             a hiba leírását,

f)               szavatossági vagy jótállási igénye alapján fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot,

g)             szavatossági vagy jótállási igénye rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát,

h)             tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A g) pontban foglaltak szerepeltetése akkor mellőzhető, ha a szavatossági vagy jótállási igények teljesítéséről annak bejelentésekor nem tud a vállalkozás nyilatkozni, azonban ez esetben öt munkanapon belül, igazolható módon köteles a fogyasztót értesíteni az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről.

A jegyzőkönyvet haladéktalanul és igazolható módon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

A kijavításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Szintén elismervény ellenében kell átvennie az ingó dolgot, amennyiben a vállalkozás a jegyzőkönyvben nem tud nyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségéről, és az igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében vette át a terméket. 

Az elismervényen fel kell tüntetni:

a)   a fogyasztó nevét, címét

b)   a dolog azonosításához szükséges adatokat

c)   a dolog átvételének időpontja

d)   azt az időpontot, amikor a fogyasztó a dolgot átveheti

Ezen adatokat a vállalkozás a jegyzőkönyvben is feltüntetheti az NGM rendelet értelmében, tehát nem kötelező külön elismervényt adni, ha a vállalkozás ezen kötelezettségének a jegyzőkönyvben eleget tett.

Hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyv-felvételi kötelezettség kizárólag az eladót terheli, a javítószolgálat terhére ilyen kötelezettséget az NGM rendelet sem állapít meg. Fontos azonban tudni, hogy (a javításra átvett termékről szóló) elismervényt a javítószolgálatnak is ki kell állítania, illetve – amennyiben jótállásköteles termékről van szó – a jótállási jegyre a javítószolgálatnak is rá kell vezetnie azokat az adatokat, amelyeket a Korm. rendelet javítás vagy kicserélés elvégzése esetére meghatároz.

Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

7.      A jótállási jegyekkel kapcsolatos változások 

Az eladónak a jótállási jegyet 2014. április 9-étől olyan formában kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Ezen újfajta megfogalmazásból továbbra is levezethető, hogy a jótállási jegyet írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni. A jótállási jegyre vonatkozóan egyéb formai követelmény továbbra sincs. Ennek alapján elfogadható az a jótállási jegy is, amelyet a fogyasztó számára CD-n, illetve DVD-n adtak át.

Ugyanakkor az új szabályozás alapján nem minden esetben elfogadható megítélésünk szerint az a szokás, hogy a vásárlás során kapott pénztári blokkot tekinti a vállalkozás jótállási jegynek, vagy a jótállási jegy egyik ívének, amely kiegészíti a termék dobozában elhelyezett jótállási jegy másik önálló ívét. A hőpapírra nyomtatott bizonylatok néhány típusának jellemzője ugyanis, hogy speciális tárolást igényelnek annak érdekében, hogy a tarthatósági időn belül megőrizzék olvashatóságukat. A tárolási feltételeket nem ismerő, vagy azokat biztosítani nem képes fogyasztó korábban így könnyen elveszíthette a jótállásból eredő jogai gyakorlásának lehetőségét, mivel a vállalkozás által átadott (hőpapírra nyomtatott) blokk még a jótállási határidőn belül olvashatatlanná vált.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket, melyek a 2014. április 9-én, illetve azt követően eladott termékek esetében a következőek:

a) a vállalkozás [eladó] neve, címe,

b) a fogyasztási cikk azonosításra alkalmas megnevezése és típusa, valamint – ha van – gyártási száma,

c) a gyártó neve, címe, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,

d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontja,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogai, azok érvényesíthetőségének határideje, helye és feltételei,

f) az arról szóló tájékoztatás, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

Ad b)

A jogszabály immár egyértelművé teszi, hogy gyártási számot csak akkor kell feltüntetni, ha ilyennel az adott termék rendelkezik. A módosítás révén nem szükséges szerepelnie a jótállási jegyen a termék azonosításra alkalmas részei megnevezésének.

Ad c)

A Korm. rendelet módosult szövege alapján a gyártót csak akkor kell külön szerepeltetni a jótállási jegyen, ha nem azonos a vállalkozással. Továbbá a Korm. rendelet az új 7/A. §-ában maga határozza meg, hogy gyártónak a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyt kell tekinteni, amely szerint „gyártó: a fogyasztási cikk gyártója, a fogyasztási cikket a Közösség területére behozó importőr, valamint aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel”.

A fentiekre tekintettel elfogadható tehát, ha a jótállási jegyen gyártóként a fent felsorolt személyek egyike szerepel (a gyártó, az importőr vagy, aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel).

Ad d)

            Újdonság, hogy a 2014. április 9-étől eladott termékek jótállási jegyén meg kell jelennie azon tájékoztatásnak, miszerint fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni:

a)   a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra átvételnek az időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b)   a hiba okát és a kijavítás módját,

c)   a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását

Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.

Az új szabályok szerint tehát a 2014. április 9-étől eladott termékek vonatkozásában a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét nem, de a kicserélés tényét és időpontját fel kell tüntetni (amely időponttól a jótállási határideje az általános szabályok szerint újra indul).

A módosítás óta továbbá a Korm. rendelet megengedi, hogy a fenti adatokat ne magán a jótállási jegyen, hanem ahhoz csatolt dokumentumon tüntesse fel a kötelezett.

A honlapon szereplő képek, illusztációk és leírások csak tájékoztató jellegűek. A gyártók fenntartják a jogot, hogy a bemutatott termékek szerkezeti felépítését vagy kereskedelmi jellegét előzetes értesítés nélkül, bármikor, saját belátásuk szerint módosítsák.

8.      Adattovábbítási nyilatkozat 

Tudomásul veszem, hogy Leitner-Kecskés Emese e.v.
Székhely: 1153 Bp.Bocskai u.67. adatkezelő által a(z) heels.hu felhasználói adatbázisában tárolt alábbi személyes adataim átadásra kerülnek az OTP Mobil Kft., mint adatfeldolgozó részére. Az adatkezelő által továbbított adatok köre az alábbi: Vevő Neve , telefonszáma és email címe, számlázási címe.

Az adatfeldolgozó által végzett adatfeldolgozási tevékenység jellege és célja a SimplePay Adatkezelési tájékoztatóban, az alábbi linken tekinthető meg: SimplePay Adatkezelési tájékoztató